Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Elfogadom
Menü

A só szerepe a sportitalokban - Só és folyadékpótlás a fizikai aktivitás során

A só a sportitalok egyik fontos összetevője. Másrészt viszont az egészségügyi kampányok folyamatosan a mindennapok túlzott sófogyasztására hívják fel a figyelmet.

Ezért felmerül a kérdés, hogy a sportitalokhoz hozzáadott só vagy a nátrium-klorid kell-e, vagy szükségtelen-e, vagy éppen ártalmas-e.
 

 

Most akkor mi a helyzet? Szükség van a nátriumra?

A szervezetben megvalósuló biokémiai funkciók miatt a sportitalokhoz hozzáadott nátrium fő feladata a folyadék és az energia felszívódásának javítása, mivel a nátriumtól függ a glükóz szállítása a bélből a vérbe.

Az azonban vitatott, hogy az elfogyasztott sportitalokban lévő hozzáadott nátrium elősegíti-e ezt a folyamatot.

Másrészt a tények azt igazolják, hogy az edzés előtti nátrium-oldat fogyasztása (előhidratálás) lineárisan növeli a vérplaza mennyiségét a tiszta víz fogyasztásához képest. (1) Ez azt jelenti, hogy a vér tulajdonképpen hígabb lesz. A megnövekedett folyadékmennyiség teljesítménynövelő hatással lehet, mivel optimalizálja a véráramot, ezáltal az oxigén és a tápanyagok szállítását is. A nátriumtartalmú italokkal történő előhidratálás a mozgás előtt teljesítmény-előnyt jelenthet az edzés közben.

A mozgás során és a mozgás követően elfogyasztott hidratáló oldatban lévő nátrium szintén támogatja a megfelelő folyadékbevitelt vagy a teljes rehidratációt, mivel nem szünteti meg idő előtt a szomjúságérzetet. Ennek oka a víz és nátrium koncentráció aránya. Hacsak vizet fogyasztanánk a dehidratált állapotban, akkor az a víz-nátrium arányának hígulásához vezetne, melynek következtében a szomjúságérzet még a teljes rehidratáció előtt megszűnne. Azaz több vizelet távozna a szervezetből, ami jelentősen meghosszabbítaná a teljes rehidratáció idejét és ezáltal a felépülést.

A nátrium hiánya vagy a túl kevés nátrium nagyobb vizeletmennyiséget eredményez, mely nem képes fenntartani a kiegyensúlyozott folyadékegyensúlyt a szervezetben. (2)


Összegezve elmondható, hogy ahol a hatékony folyadékpótlás és a gyors regeneráció a fő szempont, ajánlott literenként legalább 500 - 1000 mg nátriumtartalmú sportitalt fogyasztani. Az italok nátriumhiánya vagy a túl kevés folyadékbevitel elősegíti az izomgörcsök kialakulását. Az izomgörcsökre hajlamos sportolóknak ajánlott a szódafeltöltés (Sponser LACTAT BUFFER)a hosszú megterhelés előtt (kb. 3 óra időtartamon túl), különösen hőségben. Ugyanakkor a gyümölcslevek fogyasztása nem célszerű, mert hipertóniásak és gyakorlatilag nem tartalmaznak nátriumot. Megfelelő alternatíva lehet viszont a higított gyümölcslé asztali sóval keverve.

Ideális megoldás a nátriumtartalmú és a hipotonikus sportitalok fogyasztása is, mint például a Sponser COMPETITION vagy a Sponser LONG ENERGY. Mindkét hipotóniás sportital elegendő szénhidrátot és ásványi anyagot tartalmaz a közép- és hosszú távokra, a gyomor felesleges terhelése nélkül.

A Sponser SALT CAPS sókapszula más italokkal kiegészítve vagy alternatívaként is megfelelő választás. Ezenkívül a szükséges elektrolitokat is tartalmazza. Elengedhetetlen termék a 2,5 - 3 órát meghaladó sporttevékenység során.

TIPPEK:

  • 80g Competition hipotóniás sportital (750 – 1000 ml) plusz egy sókapszula kb. 565 mg nátriumot és kb. egy órányi energiát szolgáltat.
  • Óránként 60g Competition sportital plusz egy High Energy sós mogyorós energia szelet együttesen 550 mg nátriumot tartalmaz.
     

Ha az energiát nem a sportitalokból nyered, akkor a Sponser ELECTOLYTES elektrolit pezsgőtabletta is használható. Nemcsak az 5 legfontosabb elektrolitot tartalmazza könnyen elérhető formában, hanem izgalmas ízeivel elősegíti, hogy szívesebben kortyolj az italodból.


sponser.hu



Forrás:
Remo Jutzeler: Salt in sports drinks, www.sponser.com

Felhasznát irodalom:
1) 
Mora-Rodriguez/Hamouti (2012): Salt and fluid loading: effects on blood volume and exercise performance. Med Sport Sci. 2012;59:113-119.
2) 
Shirreffs/Maughan (1998): Volume repletion after exercise-induced volume depletion in humans: replacement of water and sodium losses. Am J Physiol. 1998 May;274(5):F868-75.

Keresés